14
01/2010
2

Die Bahn

A héten projektügyben úton voltam, tegnap jöttem haza. Életem legszenvedősebb vonatútja volt, köszönet érte a német vasútnak, a Deutsche Bahn-nak.

Mivel elég szar az idő mostanában, nem vállaltam be autóval az utat, és mivel úgyis ki akartam próbálni, hogy hogy megy vonattal, gondoltam, itt a megfelelő alkalom. Ki is néztem magamnak a kapcsolatokat és jegyet is foglaltam online, ahogy kell. Cél egy Lüdenscheid nevű kisváros, ami kb 1 órányi autókázásra van Düsseldorftól.

Nos odafele egész jól is ment a dolog, egy átszállás, kb három és fél óra egy vonaton, ami pont jó volt arra, hogy kicsit dolgoztam, filmet néztem, neteztem. Itt még elégedett voltam az eredménnyel, a vonat kényelmesnek mondható, még ha nem is ICE minőség. 

A gond a visszaúttal volt. 18:06-kor indult a vonatom, a cégnél már fél 6-kor rugostak, hogy menjek, mert lekésem. Elültették bennem a pánikot, gyorsan hívtam is egy taxit és mentem. A sofőr kérdezte, hova akarok menni. Mondom a pályaudvarra. Most? Ja most. De a vonat csak 18:06-kor indul, várni fog 20 percet. Mondom, a kollegák itt agitáltak, hogy menjek már, mert lekésem. 

A taxiút mintegy 5 percet vett igénybe, így már háromnegyedkor kinn álltam az egyetlen vágány melletti egyetlen peronon, -6 fok és fel-felerősödő szél társaságában. Felhívtam a feleségem, mondtam neki, hogy időben kiértem, kicsit fecsegtünk, hogy teljen az idő. Szétfagytam mire eljött a vonat ideje, csak a vonat maradt valahogy távol. Késett vagy 10 percet. Hurrá.

Megjött, ez ilyen Hév jellegű alkalmatosság volt, egyel modernebb kiadásban. Felszálltam, bumliztunk Hagen felé, ahol át kellett szállnom a Dortmund felé menő gyorsvonatra. Mintegy 40 percnyi zötykölődés után meg is érkeztem, kényelmesen elővettem a jegyem abban a tudatban, hogy van még vagy 10 percem mire megérkezik a vonatom. Megnéztem melyik az én vágányom és odamentem. Nézem a kijelzőt, jó helyen járok. Az apróbetűst elsőre nem olvastam el, másodjára láttam csak, hogy 25 perc késésben van.

B@zeg, Dortmundban 5 percem lett volna a másik vonatig, azt biztosan lekésem így. Szitkozódva elmentem megkeresni az infópultot és tanácsot kértem. A jellemzően elfásult munkatárs aztán azt javasolta nekem, hogy várjak kicsit a hannoveri vonatra, az pontosan jön, ott meg át tudok majd szállni a hamburgira. Na jó, ez nem hangzik olyan rosszul, kissé megnyugodtam.

Jött is a vonat, fel is szálltam, kerestem egy asztalos helyet, ahol van konnektor és be tudom dugni a laptopom, ha úgy hozza a szükség. Természetesen a konnektorban nem volt nafta, de üsse kő, 2-3 órát kihúzok power save-en. Megy a vonat, befészkelem magam, nekiállok dolgozgatni, és alig telik bele 10-15 perc, szól a hangosbemondó, hogy a Hamm (milyen vicces) nevű megállónál le kell szállni mindenkinek, onnan egy másik szerelvény viszi tovább az utasokat. 

Kezdtem elborulni megint, de mit volt mit tenni, becsomagolózkodtam megint, felöltöztem, leszálltam. Azt nem mondta a bemondó, hogy a másik vonat már tele jön, és arra kell még felférni a mi vonatuk teljes lakosságának is. Megy a tülekedés, harc, de csodával határos módon még ülőhelyet is találtam, ahol tudtam tovább dolgozni. Csak a vonat nem akart elindulni. Már rohadt pipa voltam, hogy Hannoverben is le fogom késni a csatlakozásom, ha így folytatják.

Így is lett, a vonat egy másik 25 percnyi késést tudott álltó helyében összegyűjteni, utána már az sem segített, hogy 170-el kente Hannoverig. Segítőkészen azt is elmondták útközben, hogy a következő lehetőség Hamburg felé 22:44 lesz, ami egy óra tötymörgést jelentett számomra a kurva hideg állomáson. Szerencsére ez egy nagyváros, mindenféle boltokkal, mekdonálccal és hasonlókkal felszerelve. Meglátogattam itt is az infóstandot és elpanaszoltam, hogy menetrendszerint már Hamburgban kéne lennem, de még itt dekkolok, mit tudnak tenni a vígasztalásomra. Ha sokat nem is tudtak, kaptam egy 25%-os engedményre jogosító utalványt, amit a következő utazásomkor beválthatok.

Boldogabb nem lettem, de beültem a mccaféba egy kávéra. Onnan láttam, hogy már ez a vonat is késésben van, 15 perc. Immár a vesztesek nyugalmával vettem végleg tudomásul, hogy ma nekem itt nincs szerencsém...

Elütöttem valahogy az időt. Sajnos időközben a laptopom akkuja lemerült, még Hannover fele a vonaton, mobilom szintúgy. Rágcsáltam a muffint, ittam a kávét.

Aztán a vonat csak megjött. Szerencsére elég üres volt, de három asztalnál sem találtam használható konnektort, így feladtam és megpróbáltam szunyálni egyet. Nem nagyon sikerült, bár meg kell hagyni, kényelmes dolog egy ilyen ICE. Csukott szemmel olyan érzés, mintha valahol egy hangosabb légkondi szólna és lebegnék. Aprókat zöttyen néha és szakaszosan beszűrődik az a tipikus vonathang, amikor a kerekek egy résen mennek át. Érezni nem lehet, csak halkan hallani. Amikor kinyitom a szemem, a kijelző 196 km/h-t mutat. Így lebegek hazafelé, bóbiskolva, amit egyszer csak a masiniszta runtinszerű bemondása szakít meg, melyszerint wírörrájving Hamburg Hauptbahnhof, szenk jú for trevöling wisz zö Deutsche Bahn.

Hajnal félegy, Hamburg. Kirontok a vonatból, be az első taxiba és irány haza. Rohadtul nem volt már affinitásom még metróra meg buszra is várni.

A bejegyzés trackback címe:

https://hamburger.blog.hu/api/trackback/id/tr911671329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Skulo · http://politoxi.blog.hu/ 2010.01.16. 21:33:10

Hűű, apám ez nem volt egyszerű küldetés! :/

Én valamiért -biztosan, az a mocskos prekoncepció-, de azt hittem, hogy a németek és ezáltal az általuk üzemeltetett mindenféle alkalmatossági is, lásd. közelkedési, pontos és megbízható.
Az általad leírt sztorit Mo.-n készséggel mindennaposnak tudánám be, de meglepő, hogy ez nálatok is előfordulhat és még meglepőbb, hogy milyen rezignáltan vették tudomásul, mekkora szopóágra kerültél, még úgy is, hogy kaptál bónuszjegyet.
Szóval csúnyán leromboltad a németekkel szemben fenálló előítéleteimet.

St4rk · http://hamburger.blog.hu/ 2010.01.18. 14:11:06

Ideális körülmények között azért jobban működik a rendszer :)
Most is megyek, így a mintám reprezentatívabb lesz. Erősen remélem, hogy pozitív irányba mozdul a mutató :)