08/20085
A német nyelvről
Emlegettem már, hogy sosem szerettem a német nyelvet. Ez mostanra sokat javult, de még mindig nem az igazi, valahogy a hangzása nem jön be annyira. A középiskolai kötelező német sem segített ezen, sőt... Nem vagyok nyelvész, de arra gondoltam, érdekes lenne összeszedni néhány tipikus német nyelvi vonást, érdekességet. Magyarul, angolul és németül beszélek folyékonyan, így ezek fényében, a teljesség igénye nélkül, írok egy szösszenetet a német nyelvről és velem való kapcsolatáról :).
Amikor kijöttem Hamburgba, annyit tudtam mondani, hogy Guten Tag, meg eins, zwei, drei. Rajtam volt az a tipikus kezdő nyelvtanuló gátlás is, így nem csak hogy nem tudtam, de meg sem próbáltam beszélni. Mivel az irodában angol volt a közös nyelv, nem is nagyon voltam rákényszerülve, hogy rendesen megtanuljak németül, nem jártam tanfolyamra sem. Amit ma tudok, az hallás útján verődött a fejembe. Ennek aztán megvolt az a negatív hatása is, hogy a hiányosságom és a bátortalanságom együttes lehúzó hatása miatt kevés beszélgetésben tudtam részt venni, ami miatt hallgatagabb lettem. Ha több némettel voltunk együtt valahol és beszélgettünk, akkor általában úgy folyt le a dolog, hogy az első 10 percben még angolul ment a társalgás, így én is részt tudtam venni benne, utána pedig lassan átment németbe én meg csak ültem ott, és bután néztem a söröskorsóm fenekét. Mivel tanfolyamon nem voltam, ez a fázis elég hosszúra nyúlt az életemben. Asszonyka szokta is mondani, amikor Magyarországon vagyunk, hogy mennyivel többet beszélek, mint otthon. És sajnos igaza is van, így mindenkinek, aki külföldre szándékozik menni élni, melegen ajánlom, hogy előre tanulja meg a helyi nyelvet, legalább társalgás, de leginkább készségszinten.
Az évek során azért sikerült megtanulnom, megismernem a nyelvet ami segített a korábbi ellenszenvem enyhítésében is, még ha teljesen eltüntetni nem is sikerült neki. Kiderült, hogy a német nyelv nem is olyan rossz, mint amilyennek hangzik, bár megvannak a maga buktatói. Szerintem nehezebb, mint az angol, bár ezzel nem mindenki ért egyet.
Kiejtést tekintve a német nem tér nagyon el a magyartól. Az alap ábécé hasonló, a hangok néhány esettől eltekintve szinte ugyanazok. Ellentétben az angollal, vagy a franciával például. Ha egy magyar németül beszél, akkor a németek, ha meg is tudják állapítani, hogy nem anyanyelvi némettel van dolguk, nem tudják megmondani általában, hogy melyik országból jön az illető. Ugyanez angollal, franciával nem probléma. Lehetséges, hogy ez abból fakad, hogy általában több angollal és franciával van dolguk, mint magyarral, de nekem többször mondták már, hogy alig van akcentusom, és hol görög, hol spanyol, hol olasz volt a tipp a származásomra.
Nyelvtanilag a német közelebb áll az angolhoz, mint a magyar. Valószínűleg bármely más nyelv közelebb áll az angolhoz, mint a magyar :). Igeidők hasonlóak, szórend más, de egy németnek nem olyan nehéz átállni az angolra, mint egy magyarnak. Ami a nyelvi szépséget illeti, nagyon fontos szerintem, legalábbis az alapján a három nyelv alapján, amit elég jól ismerek, hogy a németben is vannak összetett szavak. Az összetett szavak széles lehetőségek skáláját nyitják meg a beszélő előtt, különösen jól jönnek az ízes káromkodáshoz és viccekhez. Az angolban nem annyira jellemzőek, az összetett szavak nem képezik olyan szerves részét a nyelvnek, mint a németnek. Nyilván angolul is jól el lehet káromkodni, nem vonom kétségbe, de az átlag megmarad egy szűkebb szóhalmaz mellett.
Az első szavaim, amiket németül megtanultam, a Sternzerstörer (csillagromboló) és a Brustvergrösserung (mellnagyobbítás) voltak. A mindennapi életben nélkülözhetetlen szavak. Emellett a finomabb káromkodás művészetébe avattak még be kollégák és ismerősök, így gyarapodott a szókincsem még olyanokkal, mint a Schattenparker (árnyékban parkoló), Warmduscher (melegvízzel zuhanyzó), Turnbeutelvergesser (tornazsák elfelejtő), vagy Frauenversteher (nőket megértő). Ehhez hasonló szavak tömkelege létezik, viccesebbek és kevésbé viccesek. A kedvenceim egyike az Evolutionsbremse (evolúciós fék, evolúciót fékező).
Van sok olyan összetett szó is, ahol a szavakat szétszedve, egyesével magyarra fordítva, majd megint összerakva, ugyanazt a szót kapjuk magyarul. Ilyen a Holzkopf (fafej), de hogy ne csak a káromkodások között vájkáljunk, itt van például a Weltall (világmindenség), vagy a Wortschatz (szókincs). Hasonlóan mondások is vannak, például a Besser später, als nie, azaz jobb később, mint soha.
Ami a németet nehézzé teszi az a der-die-das. Németórán mindig utáltam őket, mert annyira verték a fejünkbe, úgy, hogy meg sem próbálták a fontosságát elmagyarázni. Most is utálom őket, de most inkább azért, mert nehéz egy nem németnek felfogni, hogy milyen logika, vagy inkább érzés, szerint kerülnek kiosztásra. Vannak ugyan szabályok, hogy mikor milyen, de kivételek is pont ugyanannyian vannak, így más választása tényleg nem marad az embernek, mint hogy szavanként megtanulgassa őket. Ezek ismerete nélkül pedig egy szerencsejáték a szavak megfelelő formájának eltalálása, ha teszem azt, tárgyesetet vagy részesesetet kell használni. Talán egy idő után megjön a der-die-das érzés, én még nem értem el erre a pontra.
Ehhez kapcsolódóan néha azt is nehéz megmondani, hogy mikor mondanak die-t és mikor sie-t, mikor er és mikor der. Ugyanis nem csak személyek lehetnek er vagy sie, hanem dolgok is és fordítva, viszont mindkét esetében ha utalni akarsz rá a megnevezése nélkül, akkor lehet mindkettőt mondani. Ahogy a magyarban sem illik, úgy a németben sem szép egy személyre azt mondani, hogy az, azaz der, vagy die, de érzésem szerint németben nem olyan veszélyes, gyakran hallani ilyesmit. Ha tévedek, akkor majd az okosok kijavítanak :).
Számomra a német nyelv szépségéhez az említett összetett szavak mellett a tipikus német hátravetett szórend is hozzájárul. Ebből néha elég cifra dolgok tudnak kisülni, például simán lehet, hogy egészen addíg, amíg a beszélő a mondat végére nem ér, nem tudni, hogy mit akar mondani. Az utolsó szócskával bármikor lehet az egész mondatunkat. Egy rövid példa: mi azt mondjuk Nem szeretem ezt a kávét, a német azt mondja Ich mag den Kaffee nicht. Amíg a nichtet ki nem mondja, addig akár még azt is mondhatja, hogy szereti azt a kávét.
A németbe valahogy jobban beszivárogtak az angol szavak, kifejezések. Gyakran találkozni olyan filmekkel, amelyeknek nem fordították le a címét, mert angolul jobban hangzik, vagy kifejezőbb. És nem csak olyan esetekben, amikor az angol cím könnyen érthető alap angollal is. Például itt van a Road to Perdition c. film, amit nem fordítottak le, pedig a perdition nem tartozik azok közé a szavak közé, amit úgy elsőre megtanulunk angolórán és nem is hangzana nagyon nyakatekerten németül. Nincs ez a fordítási kényszer, amit a magyaroknál tapasztalhatunk (lásd Tremors - ahová lépek szörny terem, vagy Nemo nyomában).
Vannak angol szavak is, amelyeket már-már németként alkalmaznak, és általában nagyon hülyén hangzanak, különösen, ha ragozásra is sor kerül. Hogy hozzám közelálló területről ragadjak ki példákat, itt van az update és a forward. Az előbbi talán gyakrabban előfordul és mivel a németben gyakoriak az elváló igekötők, azoknak a szabályaival ragozzák ezeket a szavakat is. Így lesz az update múlt ideje upgedatet, vagy a forwardból forgewardet. Fogalmam sincs, hogy nyelvtanilag helyesek-e ezek a formák (különösen a forward), de tény, hogy többször hallottam már így őket (láttam leírva is) és jót mosolyogtam magamban.
Érdekesség még, hogy mennyi különféle nyelvjárása van a német nyelvnek. Nem csak más német anyanyelvű országokban beszélnek máshogy, hanem Németországon belül is egész nagy eltéréseket találhatunk. A kiejtésen kívül az egyes szavak jelentése is megváltozhat, előkerülhetnek ismeretlen szavak és eltűnhetnek ismertek. A nyelv néha olyan mértékben eltorzul, hogy a német televízióban a németül beszélő interjúalanyt németül feliratozni kénytelenek. Ilyen esetben, ha az első sokkból felocsúdtunk, lassan rááll a fülünk a furcsa kiejtésre, feltéve, hogy elég hosszú az interjú, és el-el kapunk egy-egy szót, amely megerősíti, hogy valóban németül beszél az illető.
Azt mondják, hogy kétféle nyelv van, az egyik, amit könnyű alapfokon megtanulni, de utána nehéz a szép, választékos beszéd elsajátítása. A másik fajta, amikor ez pont fordítva van, azaz nehéz alapfokon megtanulni, de ha az már megvan, akkor a szép beszédet már nem olyan nehéz felfejleszteni. Az angol tipikusan az első, a francia pedig állítólag inkább a második. A német szerintem valahol a kettő között van egyiket se borzalmasan nehéz megtanulni, de nem is éppen könnyű.
Végezetül néhány német nyelvi érdekesség, nyelvtörők, ilyesmi.
Dampfschifffahrtsgesellschaft
Blaukraut bleibt Blaukraut und Brautkleid bleibt Brautkleid
Denen Dänen, denen Dänen Dänen dehnen, dehnen deren Dänen.
Kontaktlinsenverträglichkeitstest
és végül:
Gibst du dem Opi Opium, bringt Opium den Opi um :-D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Snowqueen 2008.08.12. 13:08:07
Ja,és a ps.:A német valóban közelebb áll az angolhoz,mint a magyar,lévén,hogy a német és angol indoeurópai nyelvek(mindkettő germán! nyelv,tehát kicsit helyesbítek,az angol áll közelebb a némethez:-) ),a magyar pedig uráli,tehát két eltérő nyelvcsalád.
És bocsánat,hogy belekot"nyelvész"kedtem....
Babarum · http://babarum.hu 2008.08.13. 20:23:43
Azért még mindig Zehn Ziegen zogen zenh Zentner Zucker zum Zoo! ;)
Krónikás · http://bonnikronikak.hu 2008.09.06. 00:48:43
Tisztelet ama egy fő kivételnek, aki úgy beszélt németül, mintha Németországban született volna.
St4rk · http://hamburger.blog.hu/ 2008.09.08. 15:06:30
meshuggener (törölt) 2009.01.09. 14:46:57
:-)
Ezert konnyu az atjaras egy bizonyos mertekig. Amugy vannak meg olyan erdekes kerdesek, mint nehez nyelv-e a magyar, meg hasonlok. Ez mindig az adott beszelo anyanyelvetol fugg. Peldaul egy francia szamara az olasz roppant konnyu nyelv, mig egy mandarin anyanyelvu szamara mar joval nehezebb. Probalkoztak mar egyebkent olyanokkal, hogy nyelveket rangsorolni megtanulasanak nehezsege szerint, altalaban a japan vegez elso helyen (a kb. 15 fele mod es szoszepitgetesek isteni intezmenye miatt), valamint az arab, mandarin, kantoni van az elbolyban. Egyebkent az abc-ket se felejtsuk el, a thai abece peldaul pokoli nehezen sajatithato el.
De erdekes kerdes meg a nyelv kozvetett hasznossaga. Erdemes a wikipedia mutual intelligibility szocikket elolvasgatni.
Egyvalamit pedig sose tevesszunk szem elol : olyan, hogy primitiv, vagy fejleletlen nyelv, nincsen! Gyakori tevhit, hogy azt hiszik az emberek, egy Amazonas oserdejeben elo torsz latal hasznalt nyelv primitiv. Ez nem igy van. Ertelemszeruen nincsen szavuk a toredezettsegmentesitesre, de erzelmeiket, kornyezetuket, kapcsolataikat es az altaluk eszlelt jelensegeket bamulatos komplexitassal irja le a nyelvuk.
Tovabbi erdekes adatt, hogy a nyelveszek ISO 639-3 besorolasa tobb, mint 7700 beszelt nyelvet kulonboztet meg, mig az allamok altal hivatalosan elismert nyelvek szama mindossze a 200-as nagysagrendben talalhato meg.
Az is erdekes kerdes, hogy egy adott ember hany nyelven beszel. Ha egy arab ajku valaki peldaul kantoni es mandarin nyelvjarasban is megtanul, az sokkalta nagyobb fegyverteny, mintha egy francia ajku megtanulna olaszul, spanyolul, es portugalul.
Na jo, lepihenek...
RSS Feed
Kütyük
|
|