13
08/2008
5

Autók vs életkor

Hétfő délután, nem messze tőlünk, egy 88 éves idős asszony a Peugeot-jával egy balkanyar közben egy menetrend (és szabály) szerint közlekedő buszt vett keményen az oldalába, amely már nem tudott időben lefékezni. A busz az autót izomból a járdára lökte, ahol egy gyalogost és két parkoló autót sodort magával. A gyalogos súlyosan sérült, az asszonynak semmi baja sem lett a sokkon kívül.

Mivel engem is egy hasonlóan figyelmes, noha fiatalabb, autós hölgy lökött el biciklizés közben, mostanában érzékenyebb vagyok az ilyesmire.

Általános értetlenség övezi, még a németek körében is, hogy miért nincsen valami szigorúbb szabályozás a jogosítványok érvényességére. Itt ugyanis ha egyszer megszerzed a jogosítványt, az az életed végéig érvényes marad. Nincsenek rendszeres orvosi vizsgálatok, mint otthon, nem kell megújíttatni 5 évente. Ez nyilván kényelmes, de hogy praktikus-e, az kérdéses. Öröm nézni, amikor a fentihez hasonló, alig látó, alig halló, lemerevedett reflexű matuzsálemek lavíroznak a közlekedésben. Általában valami kövér merci volánja mögött. Bár az még a jobbik eset, mert az ilyen high-tech autók sok támogatást adnak a vezetőnek.

Félreértés ne essék, nincsen semmi kifogásom az idős korosztály ellen, meg tudom azt is érteni, hogy szeretnének mobilok maradni. De kérem szépen, ne minden áron. Lehetne bennük annyi, hogy észrevegyék, bizony már nem megy olyan jól. Ami meg nem megy, azt ne erőltessük, különösen, hogy mások életét kockáztatják vele. Hallottam olyat, hogy valaki arra hivatkozott, amikor le lett tolva, hogy éppen egy egyirányú utcába hajt be szemből, hogy ő már 30 éve balesetmentesen vezet. Mintha ez biztosíték lenne a következő 30-ra is.

Korábban úgy volt, hogy a legtöbb balesetet a 18-25 év közötti korosztály okozta. Erre reagálva egy csomó megszorítást eszközöltek a fiatal, frissjogsis vezetők számára. A statisztika még most is így van, de míg az elmúlt években csökkent a fiatalok, úgy jelentősen nőtt az idősek által okozott balesetek száma. Remélem hamarosan bevezetik itt is a rendszeres vizsgákat.

A bejegyzés trackback címe:

https://hamburger.blog.hu/api/trackback/id/tr4614374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Snowqueen 2008.08.13. 17:18:10

Hát,nem tudom...Itthon azt látom,hogy a rendszeres vizsgák nem oldják meg a problémát...Sőt!Már eleve probléma van a vizsgarendszerrel,hisz vannak sofőrök,akik nem tudom,hogy milyen úton és hogy jutnak a jogsihoz,de hogy nem úgy,ahogy kellene,az biztos...
Ha a németeknél bevezetnék,ott ez nem fordulhatna elő?

St4rk · http://hamburger.blog.hu/ 2008.08.13. 17:24:46

Nem, itt nincs ilyen lefizetem a dokit és ad nekem jogsit. Fel is jelenthetne miatta, és itt nem is lenne szokatlan, ha megtenné.
Abban viszont igazad van, hogy nem lenne tökéletes megoldás. Ha pl gyorshajtásért elveszik a jogsid, azt szokták csinálni, hogy elmennek egy szomszédos országba és ott megcsinálják és avval járnak. Szabályos jogsiturizmus alakult ki. Mostanában azért ezellen is próbálnak tenni.

Snowqueen 2008.08.13. 17:45:28

Akkor ott is találnak kiskapukat...Hm....

atléta-warrior 2008.08.15. 17:07:20

Szerintem amiről írsz, az csak egy tünete annak, hogy az idős korosztály milyen defektusokban szenved. Nem véletlenül alakult ki itthon a nyugger kifejezés... De persze, ha bármit mondasz, akkor az megkülönböztetés vagy age-discrimination. Csak gondolj az üres ülőhely látványra a buszra villámként felugró nagymamákra, akiket egyébként sajnálni kell...

Skulo · http://politoxi.blog.hu/ 2008.08.22. 22:16:20

Megmondom, hogy mi az ellentét, de nem tudom a megoldást. Az ellentét a korosztályok között abból az egyszerű okból alakult ki, hogy már vagy még nem tudják, milyen volt a másik idejében élni. Én is csak feltételezni tudom, vagy látom az általam ismert öregeken, hogy fáj nekik az elmúlás. Nem akarják föladni, persze vannak sokan akik feladják, de vannak sokan akik nem és ebből adódik a probléma.

Van akinek az életét és szó szerint az életét jelenti az, ha érzi még él, még nem távozott el, még meg tudja tenni azt, amit húsz évvel azelőtt. Láttam a mamámon, aki egyre rosszabbakat és rosszabbak főzött, de főzött minden nap rendületlenül 5-6 személyre, mert megszokta, hogy amíg otthon éltünk ott voltunk mi is és ettünk, nap-mint nap, de amikor már nem voltunk ott nem bírta abbahagíni (najó megértette végül, de csak nehezen), mert nem akarta azt érezni, hogy már nincs szükség rá. Megértem ezt és megértem azt is, hogy van akinél ez az autóvezetés. Látok én is minden nap életveszélyesen közlekedő mamákat és papákat, akik inkább áramot, vagy háztartást vezetnének autó helyett, ráadásul, itt még nem is arról van szó, hogy ultra autókkal, hanem lerobbant ladákkal, vagy szar szuzukikkal nyomják. Nem egyszer láttam, vagy voltam részese annak, hogy minimális dolgokon múlt a baleset, vagy a súlyosabb dolog elkerülése. Megértem őket tehát, de nem tudom a megoldást. Sikítottam már én is nem egyszer, hogy el velük az utakról és soha többé jogosítványt nekik, de megértem őket és tudo, ha megérem én is ragaszkodni fogok valamihez, mert ragaszkodni fogok az élethez, mert az életösztön iszonyat erős.
süti beállítások módosítása