11/20084
Munkavállalás vállalkozói alapon
Hogy legyen egy kis német érdekeltségű anyag a sok személyes bejegyzés után, jelentek a munkahelyzetről, amelyet már korábban beharangoztam.
Pedzegettem, hogy önállóan folytatnám a pályafutásom, mint szabadúszó programozó (Freiberufler, freie Mitarbeiter). Ez pont olyasmi lenne, amit szívesen csinálnék, változatos és a fix szerződéseken kívül akár saját kezdeményezéseimet is megvalósíthatom, ami nem lenne lehetséges állásban a munkáltató tudta nélkül. Legalábbis az én szerződésemben van egy paragrafus, ami ezt tiltja, és amennyire tudom, hasonló állásokban ez általános is. Nem vagyok benne biztos, hogy a kőművesnek a mestere megtiltja, hogy másodállásban kőműveljen másutt is, de IT területen bevett szokásnak mondható.
Tehát arról van szó, hogy a mostani alkalmazotti viszonyom felbomlik, de továbbra is kapcsolatban maradok a céggel és dolgozom nekik, csak más feltételek mellett. Sok megkötéstől mentesülök, míg más felelősségek az én nyakamba kerülnek. Így például nem kell jelentenem a cégemnél, ha valami mást is akarok párhuzamosan csinálni, akkor dolgozok, amikor nekem éppen jólesik és nem kell mindent megcsinálnom, amit mondanak. Ugyanakkor a különféle járulékok és adók megfizetéséről magamnak kell gondoskodnom, például egészségbiztosítás, nyugdíj, Solidaritätszuschlag (ez a keletnémet tartományok megsegítésére a nyugatnémetek által fizetett összeg), stb. A cégemnek annyiban jó ez a változás, hogy kevesebbe kerülök nekik, és nem olyan nehéz megszabadulni tőlem.
Példa az egészségbiztosítás. Ez a jövedelem egy bizonyos százaléka, általában 10-14% közt mozog, attól függően, hogy melyik biztosítónál milyen szolgáltatásokat igényel az ember. Egyágyas szoba, főorvosi felügyelet, napi pénz, stb, mind növelik a járulék mértékét. Alkalmazotti viszonyban a járulék összegének fele kerül levonásra a bruttó bérből, a másik felét a munkáltató fizeti. Ugyanez érvényes a nyugdíjbiztosításra is. Ezt mind nem kell a cégemnek a jövőben fizetni, így tiszta haszon nekik, hogy váltok.
Az elmúlt hetekben tehát meghoztam a döntést és beszéltem a mostani főnökömmel a terveimről. Megkönnyebbülésemre pozitívan állt a dologhoz és nem rágott be rám és rúgott inkább ki, melynek lehetőségét nem tudtam kizárni előtte. Megegyeztünk egy havi óraszámban és napi bérben, majd megbeszélte ő is az ő főnökével, aki szintén rábólintott. Ezzel párhuzamosan, mondjuk úgy, tárgyalok egy másik céggel is, ahonnan minden bizonnyal szintén megkapom a szerződést a jövő hét végéig.
Megkaptam a szabadúszó szerződéstervezetet a mostani cégemtől, ami első olvasatra korrektnek is tűnik. Ajánlott azért az óvatosság, mert sok buktató rejtőzhet bennük. Felteszem, hogy ez egy standard szerződés, amivel a cég régóta dolgozik, de azért meg fogom nézetni valakivel, aki jobban ért hozzá, mielőtt aláírom.
Ez most kissé száraz lesz, de talán használ valakinek. Eddigi kutatásaim alapján több olyan kényes pont van, amikre egy IT vállalkozói keretszerződés esetében figyelni kell. Elképzelhető, hogy van még ezeken kívül más is, egyelőre ennyit tudtam meg. Nem vagyok jogi szakember sem, az egész vállalkozós dolog teljesen új, de próbálok annyi infót összeszedni, amennyit tudok. Azt sem tudom, hogy a leírtak mennyiben különböznek a magyar szabályoktól. Annyi biztos, hogy itt nem elfogadott a fusizás és fekete munka, szerződés nélkül dolgozóval még nem találkoztam (illetve egyszer egy szobafestő járt nálunk, aki 4 foltot javított meg, mintegy 1 óra leforgása alatt. Itt nem volt számlázás :)).
Tehát akkor jöjjenek a szabadúszó munkavállalásra és szerződésre vonatkozó érdekesebb pontok:
1. A munkavégzés tárgya
Különösen IT területen fontos, ahol elég komplex és váratlan problémáknak kitett témákban dolgozunk, hogy konkrétan ne egy eredmény legyen a munkavégzés tárgyaként megnevezve, hanem egy adott időben, adott keretek közti szolgáltatás biztosítása. Evvel a munkáltató hatáskörében marad a siker felelőssége és nem hárul a munkavállalóra. Tehát nekem, mint munkavállalónak, csak annyi lesz a feladatom, hogy a munkáltatót támogassam a célja elérésében, de nem lehet felelőssé tenni, ha ez nem sikerül. A járandóságom ez esetben is meg kell kapjam.
Van olyan is, ahol egy bizonyos eredmény elérésének kitűzésével készítenek szerződést, azt úgy nevezik, hogy Werkvertrag. A fent leírt típus neve Dienstvertrag. Werkvertrag inkább olyan helyeken fordul elő, ahol valamit előállítanak, például egy adótanácsadót megbízunk egy adóbevallás készítésével. Ilyen akkor jönne nálam számításba, ha elfogadnék egy megbízást valakitől mondjuk egy weboldal elkészítésére.
2. Minőségre vonatkozó kitételek
Mivel nincsen kézzelfogható eredménye a programozói munkának, külön figyelmet érdemes fordítani arra, hogy a szolgáltatás milyen minőségű legyen. Erre egy külön fogalomrendszer létezik, amellyel burkoltan fogalmazható meg, hogy mennyire szar fogadható még el. Négy fokozat létezik, így hangzanak:
- Allgemein anerkannte Regeln der Technik, ez a minimális követelmény
- Stand der Technik, alsó kategória
- Aktuelle Stand der Technik, közepes minőség
- Stand von Wissenschaft und Technik, maximális elvárások.
Problémás esetben szakértő segítségét kell kérni, aki meg tudja állapítani, hogy a nyújtott szolgáltatás megfelel-e a szerződésben foglaltaknak. Ha kiderül, hogy a minőség rosszabb az elvártnál, és a szerződésben meg van fogalmazva elvárás, akkor a munkáltató nem marad védelem nélkül. Ilyen eset lehet például egy informatikai tanácsadó, akinek a rossz tanácsára építve egy cég beszerez valamilyen rendszert, majd kiderül, hogy az nem megfelelő.
3. Jogok
Egy Dienstvertrag esetében nincsen konkrét eredmény megfogalmazva, mégis hasznos megjegyezni benne, hogy ki formálhat jogot a szolgáltatott munka eszmei értékére. Olyasmi ez, mint a szerzői jogok. Általában a munkáltatót illetik meg ezek, hogy használja, eladja, sokszorosítsa, módosítsa, továbbfejlessze, stb, a munka során keletkező találmányokat, programokat, prezentációkat, jelentéseket, és hasonlókat. Ezek leírása természetesen részletesen szerepel a szerződésben.
4. Felelősség
Kényes kérdés, hogy milyen körülmények között, mekkora felelősség terheli a munkavállalót. Megkülönböztetnek könnyű, közepes és durva gondatlanságból elkövetett károkozást. Ha nincsenek erre külön kitételek a szerződésben, akkor törvény szerint minden kárért a munkavállaló felel. Így például a könnyű károkozás kategóriájába esik a gépelési hiba. Amennyiben ez a munkáltatónak anyagi kárt okozott, ami egy korrektor, vagy fordító esetében akár el is képzelhető, a munkavállaló jogilag kötelezhető annak megtérítésére.
5. Konkurrencia
Szokott lenni egy olyan pont is az ilyen szerződésekben, amelyben arra kötelezik a munkavállalót, hogy nem dolgozhat konkurrens cégnél, illetve nem alapíthat ilyen tevékenységi körrel céget. Az én szerződésemben is van ilyen.
6. Titoktartás
Minden szerződés részét képezi egy olyan paragrafus, amelyben kikötik, hogy semmit, ami az adott céggel, illetve munkával kapcsolatos, nem szabad továbbadni. Ebbe minden beletartozik, ügyféladatok, számadatok, személyi információk, nevek, címek, használt eszközök, stb.
7. Érvényesség
Fontos arról is szót ejteni, hogy az adott szerződés mennyi időre szól. Lehet korlátlan, illetve korlátozott idejű. Emellett még egy felmondási időt is meg szoktak határozni, ami általában sokkal lazább, mint egy alkalmazotti viszony esetében. Néha elég kacifántos ez németeknél. A jelenlegi alkalmazotti szerződésem szerint én 4 héttel egy negyedév vége előtt mondhatok fel (4 Wochen zum Quartalsende), utána meg kell várnom a következő negyedévet és akkor mondhatok fel megint (pontosabban felmondhatok közben is, de 1 hónapot csúszik a felmondás). A freiberufler szerződésem viszont mindössze 2 hetet tartalmaz. Tehát rövid határidővel, mindkét fél felmondhatja, okok megadása nélkül is.
8. Scheinselbstständigkeit
Nem szerződéskérdés, de fontos a szabadúszó munkavállalónak, hogy legalább két céggel legyen szerződésben, illetve valamilyen más módon igazolni tudja, hogy nem csak a látszat kedvéért vállalkozó (Scheinselbstständigkeit). Ezt a nyugdíjbiztosító által kinevezett biztosok ellenőrzik. Korábban 5 szempont alapján dönöttek, akár feltevés alapján is, ha az ellenőrzendő vállalkozó nem volt hajlandó együttműködni. Ez a feltevős játék megszűnt, de a kritériumokat még mindig figyelembe veszik, így felsorolom őket. Valaki látszatvállalkozónak tekinthető, ha
- tartósan és nyilvánvalóan csak egy munkáltatóval dolgozik. A tartósan alatt általában több évet értünk.
- nem foglalkoztat más munkavállalókat.
- olyan tevékenységeket végez egy munkáltatónak, amelyre a munkáltatónak vannak alkalmazottai is.
- olyan tevékenységet folytat, amit korábban, mint alkalmazott csinált ugyanannál a cégnél.
- a termékeivel, illetve szolgáltatásaival a piacon nem jelenik meg, mint vállalkozó.
A legfontosabb általában arra figyelni, hogy legalább két munkáltatóval dolgozzon együtt az ember úgy, hogy egyik se legyen jelentéktelennek tekinthető. Tehát az nem ér, hogy dolgozok tovább a mostani cégemnek mint eddig, és kötök valami szerződést egy másik céggel havi 2 órára. A következményei elég kellemetlenek, ha kiderül, hogy valaki csalt, meg kell fizetni mindenféle adókat visszamenőleg, mintha állásban lett volna, és a kiállított ÁFÁs számlák érvénytelenek tekintendők.
9. Fizetség
Többféle általánosan bevett módszer is van a munkavállaló díjazásának meghatározására.
Egyik ilyen az egységáras megoldás (Vergütung nach Aufwand), amelyben egységenkénti árat állapítanak meg, például X€ / munkás / nap. Ez a munkavállaló részéről nagyon praktikus, mert nicsen benne rizikó, ugyanakkor a munkaadónak problémás, mert lehetetlenné teszi a pontos kalkulációt, mennyi lesz az összköltség. IT projekt területen az ilyen szokatlan.
Egy másik szokványos eset az átalánydíjas megoldás (Pauschalpreisvereinbarung), amikor egy összeggel minden, a szerződésben foglalt munka, illetve eredmény, le van tudva. Ilyesmi nagyobb projektek esetében fordul elő. Az ár fix, tehát a kockázat a munkavállalót terheli, ha nem sikerül neki adott időn belül teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Jogilag azért van lehetőség az ár módosítására, általában akkor, ha 20%-ot meghaladják a ráfordítások az eredetileg tervezettnek.
A harmadik pedig a fix díjazás (Festpreisvereinbarung), ami nem enged meg semmiféle módosítást. Ilyet általában olyankor választanak, ha az időráfordítás előre kalkulálható. Nekem is ilyen van a szerződésemben, egy fix ár van megnevezve naponta (8 óránként) és minden esetben vezetnem kell egy time sheetet, hogy mivel mennyit foglalkoztam. A számlázás havonta történik, amihez csatolnom kell a kitöltött ívet.
Egyelőre ennyi az alapokkal és keretszerződéssel kapcsolatban. A következő részben a szükséges bürokráciai lépésekről fogok írni, amelyekkel elindíthatjuk vállalkozásunkat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Varsányi Martina (xSolutions) · http://i-do-web.freblog.hu 2008.11.20. 11:56:09
Ha 1 céggel állsz kapcsolatban, az se gond, ha a gulp-on keresztül adod el magad. Ez azokra a freiberuflereknek jók, akik 1-1 projektre adják el magukat, de az eladott idő 100%-ban egy cégnek dolgoznak. Egy projekt pedig néha több évig is eltarthat.
A fizetésnél a plussz költségek mellé kalkuláld be a szabadságot, betegszabadságot (nincs bevételed) valamint az esetleges továbbképzések költségét (amikor szintén nincs bevételed).
St4rk · http://hamburger.blog.hu/ 2008.11.20. 12:12:23
Igen, a GULP is jó megoldás, vagy valamilyen más formájú, projektalapú munka, a lényeg, hogy bizonyíthatóan hosszútávon ne úgy nézzen ki, mintha a végzett munkát alkalmazottként csinálnád.
Amikor én kalkuláltam most a fizetést, akkor ezeket beleszámoltam én is. Továbbá figyelembe vettem az átlag évi munkaórák számát, amiről innen szereztem infót:
en.wikipedia.org/wiki/Working_hours
Bát az itt megadott adatok szerintem német viszonylatban kicsit alacsonyak.
Köszi az észrevételeket, mindjárt bele is írom a postba! :)
Gonosz kis Féreg · http://gonoszfereg.blogol.hu 2008.11.23. 20:25:55
Varsányi Martina (xSolutions) · http://i-do-web.freblog.hu 2008.12.02. 17:47:42
RSS Feed
Kütyük
|
|