09/20094
Helyzetjelző
Valahogy nem vagyok írékony állapotban mostanában, nem nagyon jut időm írni, még ha lenne is miről. Többeknél láttam, hogy hasonló a helyzet, talán az ősz az oka. Itt mostanában jött el az a tipikus hamburgi szutyok idő, ami az egyik nagy hátránya az itt élésnek. Szerencsénk volt eddig, hogy viszonylag tűrhető volt az elmúlt hónapban az időjárás, sok napsütéssel és meleggel. Felteszem, ki kell egyengetni az átlagon esett csorbát, és most kapunk a nyakunkba.
Ezt aztán kombináljuk azzal, hogy ősz van, hamarabb besötétedik és később lesz világos. Lévén északabbra vagyunk, ez a jelenség érezhetően erősebb, mint Budapesten. Ami most itt, szemptember végén, megy, az szerintem október vége felé várható arrafele. Este 7 körül totál rámtör a tél érzés, csak a fehér hó és a fogcsikorgató hideg (ami egyébként szintén nem jellemző az itteni éghajlaton), meg a hintaszék, a kandalló, a kockás pokróc a térdemről és a forrón gőzölgő tea hiányzik mellé (ezek a mi házunkra kevésbé jellemző összetevők).
A futással is elmaradásban vagyok. A félmaraton után kihagytam két teljes hetet, azóta pedig heti egy futásra bírtam rávenni magam. A hatását meg is érzem, a heti 3-4 ről egy csapásra nullára való váltás rosszabb alvásban, több fejfájásban és amúgy átlag közérzetromlásban kristályosodik ki. A héten tervezek egy valamirevaló futódszekit vásárolni, hogy ne a pamutpulcsijaimban kelljen a telet végignyomni. Megoldható az is, de egy 1 órás futás végén, átázott pulóverben már 5 fok körül is elég fagyos élmény a futás, ami nem nevezhető kimondottan motiváló tényezőnek.
Fotózgatni fotózgatok, több-kevesebb sikerrel. Irodalom téren legújabb szerzeményem az Understanding Shutter Speed, szintén Bryan Petersontól. Evvel még nem jutottam messze (Dan Brown The Lost Symbolja valahogy mindig közelebb van :)), de már az első benyomások alapján is a másikhoz hasonló minőségű olvasmány, rengeteg képpel, tanáccsal és ötlettel.
A hétvégén Vasárnap ki akartuk használni a jó időt és elmentünk egy parkba, ahol korábban még nem voltunk és állítólag új játszóteret építettek benne. 10 percnyi autókázás tőlünk, tehát nincs messze. A park tényleg szép volt, még ha feltűnően kevés német szót lehetett hallani is, viszont játszóteret nem találtunk benne. Annyira nagy baj nem volt, elég nagy és kiterjedt terület, néhány hinta és libikóka elszórva benne, fás-ligetes, pont jó volt a gyerekeknek rohangálni. Megjegyzendő vonása viszont, hogy egy csomó kiépített grillhellyel bír. Idén talán már nem, de jövőre ki lehet majd használni.
A hiányzó játszótér helyett van itt egy skate park, ami elég újnak néz ki, lehet, hogy az illető, akitől az információ származik, ezt vélte játszótérnek. Sportfotózásról kevés fogalmam lévén, rögtön kaptam az alkalmon és odamentem körülnézni, milyen skaterek nyomják az ipart. Sok jó nem volt köztük, abból a 2-3-ból pedig, akik kicsit ügyesebbnek tűntek, egy kis bizonytalankodás után, egyet megkértem, hogy ugráljon egy párat fényképezés céljából. Kicsit vonakodott, de aztán csak beleegyezett. Készült vagy 100 expó, ebből talán ha 20 lett használható, komolyabb szűrés után 6-7.
A gyakorlatból tanultam néhány dolgot, ilyen például, hogy rá kell zoomolni (vagy megfelelően közelmenni) a témára és úgy kell komponálni, hogy a lehető legnagyobb teret kitöltse a képen. Nehéz megoldani, de másképp szar lesz a kép. Nyilván vannak kivételek, de a legtöbb képem szerintem azért nem lett jó, mert túl sok volt benne az "egyéb", háttér, terhes mama, piknikpokróc, őgyelgő gyerek, stb. Autofocuson használva a gépet (nem is tudom, hogy manuálisan mennyire praktikus gyorsan mozgó témát fotózni), az autofocus ilyen esetben sokszor nem azt gondolja témának, amit én, és ebből nézeteltéréseink támadtak. Sok képen nem a deszkás van fókuszban, hanem valami más.
Egy nagy adag szerencse is elkél, hogy egy jó pillanatot elkapjunk, pont benne legyen a repülő deszkás a képben és a fókuszban. Lehetőleg a feje búbjától a kerekéig.
Gyanítom, egy fényerősebb objektív sem lenne rossz, így nem tudom elkenni a hátteret eléggé. Nincs kizárva persze, hogy én bénázok el valamit, de már fenn van a wishlisten a Nikon AF D50mm f/1.8. Ja, és nem lenne rossz, ha a deszkások nem folyton a deszkát néznék, hanem szépen bele az objektívbe :).
Továbbá nem tudom, hogy ez mennyire általános probléma, de sokszor elfelejtek valami beállítást beállítani és amiatt nem olyan lesz a kép, amilyet én szeretnék. Vagy az ISO marad egy korábbi álláson, vagy a fénymérő mód, vagy a a fókusz, esetleg hirtelen kibújik a nap a felhő mögül és elfelejtem az új fényviszonyoknak megfelelően beállítani a beállítanivalót. De valami mindig van. Pont itt a deszkásoknál kaptam magam többször is azon, hogy már vagy 25 expó óta ugyanazon a ponton állok. Talán bejátszott itt az is, hogy nem akartam útban lenni, de úgy gondolom, egy kicsit többet kellett volna kísérletezni a nézőpontokkal is. Azért úgy érzem, ezen a téren is fejlődtem kicsit, legalább egy idő után észbekaptam és realizáltam.
Önbizalmam is idomul az új kihívásokhoz. Eleinte csak álldogáltam a betonteknő szélén és bizonytalanul nézelődtem, vártam, hogy valaki majd csak erre ugrik és le tudom kapni. Aztán ahogy nem jött senki, elkezdtem mozogni és végül beszédbe is elegyedtem egyikükkel. Onnantól már sokkal simábban ment az egész és többen csatlakoztak is ahhoz az egyhez, akit megkértem.
Fotózgatás közben kedvem támadt elővenni megint a görkorimat, bár valszeg szénné égnék az ottani srácok közt. Szerencsére mostmár mondhatom, hogy öreg vagyok hozzá, vagy hogy családom van és vigyáznom kell magamra ;).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rivera 2009.09.29. 17:11:23
Az ilyen akciófotóknál, vagy ha gyorsan kell alkalmazkodni dolgokhoz akkor nem M-ben fotózok, hanem AV vagy TV. Akciónál jobb a záridő előválasztás, megnézed hogy pl 1/250 már elég hozzá hogy megfagyassza a mozgást, ezt beállítod és hagyod hogy a gép válasszon blendét.
Fénymérést igen ritkán változtatok, bár úgy tudom Nikon-on az fejlettebb, általában középre súlyozott de egész képkockán mért dolgot használom (nevét nem tudom). Persze portréhoz, extrém fényviszonyok, stb jöhet a spot, de mondom nem gyakran váltogatom.
Az ilyen akciófotókat kis mélységélességgel elmosni nem szerencsés, mert a kis dofból pikk pakk kilépnek és sok lesz a szar kép. Helyette vagy simán svenkelsz és már ettől szép mosott háttered lesz dinamikus mozgással, vagy villanasz is vakuval második redőnyre svenk nélkül v svenkkel, ilyenkor az is látszik majd h a csávó merre ment.
hajrá hajrá, tetszik a lelkesedés :D
St4rk · http://hamburger.blog.hu/ 2009.09.29. 17:28:32
A svenkelés jó ötlet, miért nem jutott eszembe ott? Eddig folyton mindent svenkelni akartam, most meg eszembe se jutott... Na majd legközelebb. :) Mondjuk a svenkelés csak oldalnézetből működik jól, ha a mozgásirányban állok, akkor máshogy kell megoldani. A Shutter Speedes könyv olvasgatása biztosan sokat segít majd a témában.
Vakum még nincsen (csak a beépített), talán karácsony fele. Kösz a tippeket, lelkesedés van, idő kevesebb, a család viszont jól bírja :).
Ha valakit érdekel, kiválogattam a csókának egy párat és felraktam letölteni ide: www.majoros.de/
rivera 2009.09.29. 17:45:05
St4rk · http://hamburger.blog.hu/ 2009.09.29. 17:49:42
Van egy német oldal, ahol láttam: www.fototv.de/freie-Videos
Majd felnyomom a jobbakat Flickr-re, de a feldolgozással sokkal lassabban haladok, mint a fotózással :)
RSS Feed
Kütyük
|
|